A karácsonyfa állítás hagyománya ⋆ Karácsony napja

Karácsonyfa állítás hagyománya

+4 érdekesség a régebbi időkből

Ha feldereng előttünk a karácsony ünnepe, az első kép, ami eszünkbe ötlik, egy csillogó-villogó, tarka díszekkel ékesített fenyőfa. Ám a mai, megszokott, szépen feldíszített karácsonyfák nem mindig néztek ki így. Vajon mióta állítunk karácsonyfát, és honnan ered ennek a hagyománya?

A karácsonyfa állítás hagyománya – vissza a régmúlt időkbe

Magának az örökzöld fenyőnek a tisztelete viszont meglehetősen ősi eredetű. Már jóval a kereszténység és Jézus megszületése előtt, a pogányok körében is fellelhetők róla adatok. Őseink számára az örökzöld az örök életet szimbolizálta, és a napforduló ünnepéhez kötődően számos legendában találhatunk rá utalást. Így például az egyiptomi, kelta, germán, zsidó, sőt, kínai mítoszokban is visszaköszön a fenyőfa mint életfa.

A karácsonyfa állítás hagyománya Magyarországon

A legelfogadottabb nézet szerint a karácsonyfa állításának szokása Németországból ered. Vélhetően a XVI. század környékén díszítették fel az első fenyőfát a karácsony tiszteletére. Ekkortól terjedt el a „karácsonyfa” megnevezés is.

Magyarországon Brunszvik Teréz grófnő, az első óvodák megalapítója volt az első, aki karácsonyfát állított Martonvásáron levő birtokán az ünnep tiszteletére.

A szokás eleinte csak a magasabb körökben, és nagypolgároknál terjedt el a nagyobb városokban és vidéki birtokokon a XIX. században. A szegényebb rétegnek akkoriban még hely sem igen akadt egy ilyen nagy fának, így náluk lassabban alakult ki a hagyomány. Somogy megyében például csak a 1930-as, 40-es évektől vált igazán széleskörűvé a mai formájában.

A karácsonyfa állítás hagyománya – érdekességek

Néhány érdekesség a karácsonyfa-állítással kapcsolatban.

Ma már természetesnek tűnik minden decemberben a karácsonyfa-vásár, amikor rengeteg, direkt erre a célra termesztett fenyőfa közül lehet választani. Ám ez nem mindig volt így. Korábban úgy oldották meg a dolgot, hogy egyszerűen ellopták a kiszemelt fákat a közeli erdőségekből, ami valójában törvényellenes volt. A mai nagyüzemű termesztés csak az 50-es, 60-as évektől bontakozott ki.

A szegény parasztok a helyhiány miatt inkább csak fenyőágakat, gallyakat szereztek be helyette, és általában a mestergerendára függesztették fel. Néhol szentképek mellé, máshol pedig az ablakba tették az ágakat.

Valahol nem is mindig ragaszkodtak a fenyőhöz: volt, aki helyette borókát vagy esetleg fagyöngyöt függesztett fel helyette.

Ugyancsak a szegények körében a fa alatti meglepetés-csomagocskák helyett a fán levő felakasztott nyalánkságok voltak a tulajdonképpeni ajándékok gyermekeiknek. Van olyan tájegység, ahol a felnőttek máig nem ajándékozzák meg egymást.

További érdekességek a karácsony blogban