A csillagszóró éneke

Karácsonyi mesék

Karácsony napja:

A csillagszóró éneke: ünnepi dallamok nyomában

Volt egyszer egy kisváros szélén egy apró házikó, ahol Emma, a kíváncsi kislány, és nagypapája, Pali bácsi éldegéltek együtt. Karácsonyhoz közeledve Emma minden nap izgatottan lesselte az ablakot, hátha megpillantja a havat vagy meghallja a csengők hangját. Egyik este, vacsora után, Emma megkérdezte:

– Nagypapa, honnan jött a csillagszóró éneke?

Pali bácsi elmosolyodott, és elővett egy régi, fényes dobozt a polcról. A dobozban színes csillagszórók lapultak.

– Tudod, kicsim, a csillagszóró éneke nemcsak egy dallam, hanem egy régi varázslat – kezdte. – Réges-régen, amikor még nagyon kevés embernek volt karácsonyfája, az emberek mécsesekkel, almákkal, dióval díszítették a fát, és esténként együtt énekeltek.

A hagyomány eredete és jelentősége Magyarországon

– Akkoriban, amikor először érkezett Magyarországra a karácsonyfa-állítás szokása, még csak néhány családnál ragyogtak fel a gyertyák. De mindenki szerette volna, hogy a szeretet ünnepe még fényesebb legyen. Egy bölcs öregasszony, aki a csillagokat is ismerte, egy éjjel aranyporos pálcákat készített, melyekkel, ha megérintették a fát, apró szikrák kezdtek táncolni rajta.

– Ezekből lettek a csillagszórók! – kiáltott fel Emma.

– Bizony, és amikor először meggyújtották őket, az emberek nemcsak a fényt, hanem egy különleges muzsikát is hallani véltek – folytatta Pali bácsi. – A csillagszórók finom sercegése olyan volt, mintha csillagok énekelnének a fán. Így született meg a csillagszóró éneke, amelyet minden évben újra meg újra meghallgathatunk.

Ünnepi hangulat és közösségi élmény a csillagszóróval

Amikor eljött a Szenteste, Emma és családja a nappali közepére ülték körbe a szépen feldíszített fát. Anyukája elővette a csillagszórókat, és mindenkinek jutott egy. Nagypapa rámosolygott Emmára.

– Most figyelj, ahogy meggyújtjuk, hallgasd meg a csillagszóró énekét!

A szoba megtelt csilingelő kacagással, a csillagszórók sercegő hangja összekeveredett a karácsonyi dalokkal. Emma úgy érezte, mintha minden szikra egy-egy apró szeretetüzenetet vinne magával. Nagypapa is felemelte a csillagszóróját, és halkan dúdolt egy régi ünnepi dalt.

– Tudjátok, a csillagszóró nemcsak a fényéről híres, hanem arról is, hogy összehozza az embereket – mondta anya. – Ilyenkor még azok is egymás mellé ülnek, akik talán máskor haragban vannak.

Gyermekek és felnőttek emlékei a csillagszóró énekéről

Emma szemében tükröződött a fény, és a kis család szíve is felmelegedett ettől a pillanattól. A csillagszóró sercegése mindenkit emlékeztetett a régi idők karácsonyaira, amikor még nagymama elmesélte, hogyan örültek a gyerekek az első csillagszórónak a faluban.

– Egyszer, amikor én is kisfiú voltam, a lányok-fiúk sorban álltak, hogy meggyújthassák a csillagszórókat – emlékezett vissza nagypapa. – És mindenki énekelt hozzá egy-egy kedves dalt. Ez volt a legszebb ajándék, mert együtt lehettünk, és nem számított, ki mit kap a fa alá.

A csillagszóró éneke a mai magyar ünnepkultúrában

Azóta eltelt sok-sok év, de a csillagszóró éneke minden karácsonykor újra megszólal. Ma is, amikor családok, barátok, vagy akár iskolai csoportok gyújtják meg a csillagszórókat, a sercegő hang emlékeztet arra, hogy a legnagyobb csoda a szeretet és az együttlét.

Emma is megtanulta, hogy a csillagszóró éneke nemcsak a fülünkben, hanem a szívünkben is ott van. Ha valaki szomorú, elég elővenni egy csillagszórót, meggyújtani, és máris érezni lehet a karácsony varázsát és a szeretet erejét.

Így hát, akár kicsik vagy nagyok vagyunk, ne felejtsük el: a csillagszóró éneke mindenhol ott lehet, ahol szeretet és jóság lakik.

Így volt, igaz is volt, talán meg sem történt. Ez bizony egy mese volt, a csillagszóró énekéről, ahol a szeretet, a jóság és a közösség mindennél fontosabb.

Karácsony napjára:

Post Views: 1