A karácsonyi angyal útja ⋆ Karácsony napja

Karácsony napja:

Az ünnepi éjszaka kezdete: egy angyal születése

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy angyal, akit Karácsony Estéjén született a havas fellegek között. Hópehelyből fonták szárnyait, és csillagporból szőtték apró ruháját. Mindenki csak Csillagnak hívta, mert ragyogóbb volt, mint a legfényesebb csillag az égen.

Csillag első gondolata az volt, vajon mi lehet a dolga ezen a különös éjszakán. Kíváncsian repült le a városba, ahol a házak ablakaiból meleg fény áradt ki az utcákra. Mindenki készült a karácsonyra, de Csillag érezte, hogy nem minden szívben lobog ugyanaz a meleg.

Az első találkozás: remény a hideg utcákon

Ahogy egy sötét, csendes utcán suhant végig, meglátott egy kislányt, aki kabátjába burkolózva ült egy padon. A lehelete páraként szállt fel, és arcán apró könnyek csillogtak.

– Miért vagy egyedül, kicsi lány? – szólította meg Csillag halkan.

A kislány meglepődve nézett fel, de az angyal mosolya megnyugtatta.

– Anyukám sokat dolgozik, apukám messze ment, és én nagyon hiányzom nekik – suttogta a kislány. – Csak szeretném, ha együtt lehetnénk karácsonykor.

Csillag leült mellé, és szárnyaival óvatosan körülölelte.

– A szeretet mindig velünk van, csak néha elbújik. Megmutatom, hol találhatod meg újra! – ígérte az angyal.

Segítő kezek nyomában: az angyal útitársai

Csillag és a kislány együtt indultak el a hófedte utcákon. Hamarosan találkoztak egy kiskutyával, aki fázott, és éhesen nyüszített a hóban.

– Ne hagyjuk itt! – kérlelte a kislány.

Csillag bólintott, és megsimogatta a kiskutya buksiját. – Gyere velünk, barátom! Együtt melegebb lesz az út.

Ahogy hárman haladtak tovább, egy idős bácsi tűnt fel, aki egyedül cipelte a tüzifát.

– Segíthetünk? – kérdezte a kislány.

A bácsi mosolygott, és megköszönte a segítséget. A kiskutya vidáman ugatott, Csillag pedig a szárnyaival egy pillanatig megemelte a nehéz rönköket, így mindannyian hamar végeztek.

Kihívások és csodák: a karácsony próbái

Az út azonban nem volt könnyű. Nagy szél támadt, hóvihar kerekedett, s a három kis utazó majdnem eltévedt az éjszakában. A kislány elkeseredett, de Csillag bátorította.

– Nézd csak, ott az a fény! – mutatott a távoli ablakokra. – A szeretet mindig utat mutat.

Ahogy közelebb értek, meghallották, hogy egy házból énekszó szűrődik ki. Az emberek bent melegben, együtt ünnepeltek. Valaki kinézett, meglátta őket, és kinyitotta az ajtót.

– Gyertek be, melegedjetek meg! – hívta őket a házigazda.

Bent a kislány, a kiskutya és az angyal is megpihentek. Együtt énekeltek, nevettek, és finom kalácsból kaptak mindannyian.

Az ünnep fénye: a karácsonyi angyal hazatalál

Amikor elcsendesedett az este, a kislány szíve megtelt örömmel. Megértette, hogy a szeretet nemcsak ott van, ahol a család, hanem mindenhol, ahol segítenek és törődnek egymással.

Csillag tudta, hogy teljesítette a küldetését. Szárnyait szélesen kitárva visszaszállt a csillagok közé, de mielőtt elbúcsúzott volna, megölelte új barátait.

– Ne felejtsétek el, hogy a szeretet mindig köztetek él – mondta halkan.

A kislány és a kiskutya integettek utána, és soha többé nem érezték magukat egyedül.

Így történt, vagy talán nem is így történt, de ilyen volt ez a mese! Aki hallotta, őrizze szívében a karácsony angyalának tanítását: a szeretet ott ragyog, ahol jóság és segítő szándék él.

Karácsony napjára:

Post Views: 1