A karácsonyi harangjáték ⋆ Karácsony napja

Karácsony napja:

A karácsonyi harangjáték eredete és hagyományai

Egyszer réges-régen, egy hófödte kis faluban, ahol a házak piros tetői alatt fenyőfák álmodoztak, különös esemény történt karácsony estéjén. Az emberek minden évben összegyűltek a kicsiny templom körül, hogy meghallgassák a karácsonyi harangjátékot. A harangok hangja messze szállt, úgy tartották, hogy békét és szeretetet hoz mindenki szívébe.

Ebben a faluban élt egy kisfiú, Máté, aki nagyon szerette a karácsonyt, de idén egy kicsit szomorú volt. Édesapja messze dolgozott, s úgy tűnt, nem ér haza ünnepre. Máté minden este felnézett az égboltra, remélve, hogy a csillagok üzennek valamit.

Egy napon Máté nagymamájával sétált a templom felé. A nagymama mesélni kezdett. „Tudod, Máté, a karácsonyi harangjáték nemcsak hangokat jelent. Régen, mikor az első harangot öntötték, mindenki kívánságot suttogott bele, és a harang hirdette majd a szeretetet.”

Hogyan készülnek a karácsonyi harangjátékok?

A templomtoronyban élt három vidám harangmanó: Csengettyű, Bimm és Bamm. Ők gondoskodtak arról, hogy a harangok mindig szépen szóljanak. Egy este, amikor Máté kíváncsian bekukucskált a harangtorony ablakán, meghallotta, amint a manók beszélgetnek.

„Holnap este minden falubeli összegyűlik, hogy meghallgassa a harangjátékot,” mondta Csengettyű. „De idén valami egészen különleges dallamot kell játszanunk.”

Bimm aggódva szólt: „Félő, hogy a nagy hó miatt nehezebb lesz hangolni a harangokat.”

Bamm vidáman legyintett: „Ne aggódjatok! Ha szeretettel játszunk, minden hang tisztán száll majd.”

A harangjáték elkészítése sok türelmet és odafigyelést igényelt. A manók minden harangot megtisztítottak, megolajoztak, és gondosan összehangoltak. Máté kíváncsian figyelte őket, és egyszer csak megkérdezte: „Segíthetek valamiben?”

Hangszínek és dallamok: a harangjáték varázsa

„Bátran, Máté!” mondta Csengettyű. „Minden harangnak lelke van, s ha szeretettel érinted meg őket, még szebben szólnak.”

Máté gyengéden megérintette az egyik harangot, mire az csilingelő hangon válaszolt. Olyan érzés volt, mintha a hang a szíve mélyéről szólna.

„Hallod, milyen szépen cseng?” kérdezte Bamm. „Minden hang egy-egy jókívánság azoknak, akik meghallják.”

A három manó és Máté együtt próbálgatták a különféle dallamokat. Akadt vidám, táncoló, halk és elgondolkodtató melódia is. A harangok hangjai betöltötték a templomot, mintha csillagfénnyel szőtték volna át a levegőt.

Karácsonyi harangjáték az otthonokban és templomokban

Eljött a karácsony estéje. Az emberek izgatottan gyülekeztek a templom előtt, mindenki a harangjátékot várta. Máté a harangtorony ablakából nézte a falubelieket.

Csengettyű, Bimm és Bamm körbeállták Mátét. „Most te is részese vagy a karácsonyi harangjátéknak,” mondta Csengettyű.

A harangok megszólaltak, s a dallam átszállt a hóesésen, bele a falu szívébe. Az emberek elcsendesedtek, s érezték, hogy valami csodálatos történik. A harangjáték mindenki szívében meggyújtotta a szeretet lángját. Máté édesapja is hazatért, s a kisfiú boldogan szaladt hozzá: „Hallottad, milyen szépen szóltak a harangok? Én is segítettem!”

Tippek a saját karácsonyi harangjáték elkészítéséhez

Otthon is készíthetünk karácsonyi harangjátékot. Elég néhány csengő, egy kis fantázia és sok szeretet. Akár kicsi harangokat is felfűzhetünk egy szalagra, s együtt játszhatjuk el kedvenc karácsonyi dallamainkat. Fontos, hogy mindig gondoljunk arra: minden hang egy-egy jókívánság szeretteinknek.

Így történt, hogy abban a kis faluban az emberek soha nem felejtették el, milyen fontos a szeretet, az összefogás és a jóság karácsony ünnepén. Máté pedig minden évben segített a harangjátékban, mert tudta, hogy a legszebb dallam a szívből szól.

Így volt, igaz volt, mese volt! Talán nem is volt igaz, de ilyen szép mese volt!

Karácsony napjára:

Post Views: 7