Karácsonyi népszokások – 3+1 meglepő hagyomány

Karácsonyi népszokások – 3+1 meglepő hagyomány

A karácsony manapság az összes keresztény országban, ahol ünneplik, gyakorlatilag hasonló forgatókönyv szerint zajlik. Az ünneplés főbb vonalai – így a karácsonyfa és a közös családi körben elfogyasztott ebéd azért nagy vonalakban megegyezik.

Régebben viszont mai szemmel igencsak furcsának tűnő karácsonyi népszokások voltak divatban, amit el sem képzelnénk, hogy ehhez az ünnephez kapcsolódhat.

Karácsonyi népszokások – lakoma helyett koplalás

Ha már az ebédet említettük: a keresztények számára nem ismeretlen a böjt fogalma. Ez egy hosszabb, étkezés nélküli, vagy csak nagyon egyszerű és kevés étellel eltöltött időszak. Hát bizony régebben a december 24. napja is egy ilyen böjtös nap volt. Az emberek gyakorlatilag csak kenyeret és vizet fogyasztottak ez idő alatt.

Karácsonyi népszokások – lakoma helyett koplalás, 24.-én csak kenyér és víz került az asztalra

Karácsonyi népszokások – a gonosz szellemek elűzése

A népi hitvilágban a gonosz elűzése számos formában megjelenik. Karácsony tájékán kétféle módon is hódoltak ennek a szokásnak.

Az egyik a mise után a paptól kapott ostya segítségével történt. Ezt mézbe mártották, majd elfogyasztották, némi fokhagyma és dió társaságában. Talán nem véletlen, hogy a fokhagyma azóta a vámpírok elűzésére is szolgál…

A másik még morbidabbnak tűnhet a szemünkben. Ez ugyanis a következőképpen zajlott. Karácsony este a ház feje, mielőtt leült volna a vacsoraasztalhoz, fogta a puskáját, és kiment az udvarra. Odakinn lőtt egyet vele a levegőbe, majd, mint aki jól végezte a dolgát, visszatért a házba. Ott addigra már minden jóval megrakott asztal várta, mivel a gazdasszony ez alatt (ezek szerint rekordsebességgel) feltálalta a vacsorát.

Karácsonyi népszokások – vesszőzések

A vesszőzések (verés fűzfavesszőből font korbáccsal) igen elterjedek voltak, és több ünnephez kapcsolódóan űzték. Ezzel a termékenység javítása, illetve az egészség növelése volt a cél, elsősorban állatok esetében. Karácsony szombatja volt a pásztorok számára a vesszőhordás legfontosabb napja. Ilyenkor meglegyintették vele állataikat – érdekes módon azok jóllétének érdekében…

Az aprószentek napja karácsonyhoz közel, december 28-án van. Ilyenkor azokra a fiúgyermekekre emlékezünk, akiket Heródes mészárolt le. Hallotta ugyanis, hogy nemrég megszületett „a zsidók királya”, és őt próbálta meg megsemmisíteni az összes gyermek kivégzésével. Ilyenkor egyrészt a fiúgyermekek vesszőzik meg a lányokat, bosszúból azért, hogy őket nem üldözték akkoriban. Másrészt egyes helyeken a szülők a szomszédba küldték gyermeküket, ahol kaptak egy kis egészséges vesszőzést. Elvégre a gyermek vesszőzve jó – legalábbis így kelése biztosan nem lesz – tartotta a néphit.

Karácsonyi népszokások – vesszőzések 

Fotó forrása: https://tudasbazis.sulinet.hu/

Karácsonyi népszokások – alternatív ajándékgyűjtés

Régen az is előfordult, hogy a gyermekek nem kaptak ajándékot a szülőktől – ugyanis nem telt rá nekik. Így hát ezt úgy oldották meg, hogy az ifjú sarjak összeálltak páran, és házról-házra jártak. Énekeltek kicsit a háziaknak, ezért pedig cserébe ajándékot kértek. Így juthattak hozzá mégiscsak egy kis hőn áhított meglepetéshez.

További érdekességek a karácsony blogban