Ady Endre Virágos karácsonyi ének

Ady Endre Virágos karácsonyi ének

Ady Endre Virágos karácsonyi ének

Ady Endre Virágos karácsonyi ének

Óhajtozom el a Magasságba, 
Nagy a csúfság idelenn, 
De van Karácsony, Karácsony, 
Istenem, én Istenem 
S ember-vágy küldte Krisztusunkat.

Két gerlicét vagy galamb-fiókát, 
Két szívet adnék oda, 
Hogyha megint vissza-jönne 
A Léleknek mosolya 
S szeretettel járnánk jászolhoz.

Krisztus kívánata, Megtartóé, 
Lázong át a szívemen, 
Mert Karácsony lesz, Karácsony, 
Istenem, én Istenem, 
Valaha be szebbeket tudtál.

Óhajtozom el a Magasságba 
Gyermekségemben kötött 
Minden szűkséges jussommal, 
Mert az emberek között 
Nem így ígértetett, hogy éljek.

Követelem a bódító álmot, 
Karácsonyt, Krisztus- javat, 
Amivel csak hitegettek, 
Amit csak hinni szabad, 
Csúfság helyett a Magasságot.

Lábainknak eligazítását 
Kérem én szerelmesen, 
Karácsony jöjjön, Karácsony 
És száz jézusi seben 
Nyiladozzék ékes bokréta. 

Karácsony

Ady Endre Virágos karácsonyi ének

Vissza a Karácsonyi versekhez