Kasza-Marton Lajos Karácsony küszöbén

Kasza-Marton Lajos Karácsony küszöbén

Kasza-Marton Lajos Karácsony küszöbén

Hó szitál és Karácsony jön. 
Az utcán hömpölyög a nép özön 
és szinte árad, kicsattan a 
mosoly, a vágy és csupa öröm 
minden mozdulat, minden szó, 
hisz Karácsony jön és hull a hó! 
– A lábak mellől égre tör 
a gyermek szájt idéző hahó.

Az utcákon szellő játszik, 
– a hópelyheken látszik 
megdőlve fut a házak között el 
és így cicázik, így hintázik 
sok kicsi hópehely. 
Most hiretelen, 
ezen a szép téli reggelen 
harangja érkezik hozzám, 
kissé mély-lágyan és csendesen.

És újra eszembe jutsz. – Halk, hang, 
hallom a hangod, itt lappang 
körülöttem és mindég visszatér, 
egyre szebben, csengő haranghangban, 
télben, fehérhavas reggelen 
s oly arányos most, közel Karácsonyhoz; 
a hang, a hó s végtelen…

Kasza-Marton Lajos Karácsony küszöbén

Vissza a Karácsonyi versekhez