Karácsony éjjelén a kandalló lángja különös meséket suttog. Fénye összegyűjti a családot, melegséget és békét hoz, miközben régmúlt ünnepek emléke és a szeretet hangja vegyül a tűz ropogásába.
Az erdő mélyén, ahol a csend is mesét suttog, különös dallam száll a levegőben. Az ezüstfenyő titkos dala nemcsak a természet zenéje, hanem egy régi, elfeledett történet kulcsa is.
A varázsdió titokzatos ereje évszázadok óta része a karácsonyi ünnepeknek. A díszes karácsonyfa alatt megbújó dió nemcsak finom csemege, hanem a családi összetartozás szimbóluma is.
Karácsony estéjén a kis Lili titokzatos arany tollat talál a fenyő alatt. Nem sejti, hogy ez a toll egy angyaltól származik, és titkos kívánságokat teljesíthet, ha szívből jövően használják.
A karácsonyi csillagkristály nem csupán dísz, hanem évszázados hagyományokat és varázslatos történeteket is őriz. Fénye reményt és összetartozást sugall az ünnepi időszakban.
A karácsonyfa koronája nem csupán dísz, hanem szimbólum is: összefogja az ünnep varázsát, fényével a szeretetet, reményt és összetartozást jelképezi. Nélküle a fa sem teljes.
A karácsonyfa díszítése nemcsak hagyomány, hanem üzenet is: a színek mindegyike jelentéssel bír. Tudta, hogy a piros a szeretetet, az arany a reményt, a zöld pedig az örök életet szimbolizálja?
A karácsonyi fenyőszellem nem csupán egy mesebeli alak: a családi összetartozás, a melegség és a szeretet jelképe. Minden évben újra emlékeztet minket arra, milyen fontos az együtt töltött idő.
A karácsony varázsharangja minden évben megszólal, hogy emlékeztessen minket a szeretet és összetartozás erejére. Hangja betölti a szobát, és szívünkben felébreszti az ünnepi csodát.
A karácsonyi csillagmesék régi hagyományokat idéznek, amikor a fénylő csillagok mesélték el a karácsony titkait. Ezek a történetek összekötnek generációkat, reményt és varázslatot hoznak az ünnepekbe.
A karácsonyfa nemcsak dísz, hanem a család összetartozásának jelképe is. Minden évben új emlékek szövődnek köré, és láthatatlanul dobban a szíve, amikor körbeüljük, együtt nevetünk, ajándékot cserélünk.
A karácsony esti hópehely csendben hull alá az éjszakába, betakarva a várost ünnepi ragyogással. Minden hópehely egyedi, akárcsak az emlékek, melyeket ez az este hoz el a szívekbe.
Sokan úgy gondolják, hogy a karácsonyfa csillaga csak egy dísz, pedig mélyebb jelentést hordoz. A csillag a reményt, az összetartozást és az ünnep fényét szimbolizálja minden család otthonában.
Karácsonykor a szívek együtt dobbannak: ilyenkor a család, barátok és az odafigyelés kerülnek középpontba. A szeretet ünnepe apró csodákkal és mély érzelmekkel tölti meg a mindennapokat.
A karácsonyi est varázsát a csillagok finom árnyéka teszi különlegessé. Az ünnepi fények között meghitt pillanatok születnek, ahol a remény és a szeretet ragyog a legfényesebben.
A karácsonyi harang hangja nemcsak az ünnep kezdetét jelzi, hanem a remény és szeretet üzenetét is hordozza. Legendák szólnak arról, hogyan hozott békét egy háború sújtotta faluba.
A karácsonyi est varázsüvege nem csupán egy dísz a fa alatt. Benne rejlik az ünnep meghittsége, az összetartozás érzése és a régi emlékek melege, melyek újra és újra életre kelnek minden évben.
A karácsonyi álomfüzér nem csupán dísz, hanem az ünnep varázsát hordozza magában. Minden gyöngyszeme egy-egy emlék, amelyek összefonódva családi melegséget és összetartozást sugallnak.
Ahogy beköszönt a december, az utcák varázslatos fényekbe öltöznek. A karácsonyi fények birodalma megragadja a képzeletet, és meghittséggel tölti meg a városokat, otthonokat, szíveket.
A karácsonyi csillagmadár nem csupán egy legendás lény: a remény és szeretet szimbóluma, amely minden évben megjelenik a havas fák között, hogy fényt és békét hozzon az ünnepi éjszakába.
Karácsonykor a fények melege, a szeretet és a család közelsége különös varázslattal tölti meg az éjszakát. Ilyenkor még a leghidegebb téli esték is megtelnek reménnyel és meghittséggel.
A karácsonyi asztal középpontjában gyakran ott illatozik a frissen sült varázskenyér. Ez a finomság nemcsak az ünnepi hangulatot emeli, hanem a családi összetartozás szimbóluma is.
Az ezüstfenyő erdeje régóta rejteget titkokat. Egyetlen éjjel, mikor a holdfény megérinti tűleveleit, halk dallam csendül fel, melyet csak az arra járó szívek hallhatnak meg igazán.
Karácsony napja: A karácsonyi csoda a téli palotában Egyszer volt, hol nem volt, a Téli Palota mélyen hóval borított erdejében, egy aprócska hóember, Hópihé. Hópihének különleges vágya volt: szeretett volna valaha megtapasztalni egy igazi karácsonyi csodát. Anyu, mikor jön már…
Tovább olvasom
Karácsony napja: Az erdei karácsony csodája Volt egyszer egy varázslatos erdő, ahol minden évben egy különleges eseményre került sor. Az erdei állatok és a tündérek közösen ünnepelték az Erdei Karácsonyt. Az erdő mélyén, egy tündérlakban, ahol Mirtill tündér élt, már…
Tovább olvasom
Karácsony napja: Mikulás és a rejtélyes rénszarvasok Mikulás évszázadok óta a világ minden táján híres a jócselekedeteiről és ajándékait osztó hagyományairól. Azonban, ebben a mesében olyan kalandra indul, amelyet sosem felejt el. Egy hideg, hólepte éjszakán Mikulás a sarki műhelyben…
Tovább olvasom
Karácsony napja: Karácsony éjjel a tündérkertben Egykor régen, egy csillagos karácsony éjjelen, a Tündérkert varázslatos birodalma ragyogott az éjszakában. A kert minden virága és faféle életre keltek, mikor az éj leple alatt a tündérek összegyűltek az év legszebb éjszakáján. A…
Tovább olvasom
Mester Györgyi A csúcsdísz A panelban évek óta egyforma volt a karácsony. A sematikus forgatókönyv szerint, elővették az ágyneműtartóból az összehajtogatott, ezüstszínű műfenyőt, ráaggatták a színes üveggömböket, az aranyszínű masnikat, az évről-évre megtartott, kőkemény szaloncukrot – mondván, amit evésre…
Tovább olvasom
Wass Albert Karácsonyi mese Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék felhőbe burkolta pipázó alakját ott a nagyszoba végiben, s ezüstös szakállán olykor megcsillant a láng.…
Tovább olvasom
Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája A hófehér, szikrázó országúton, ami az eget összeköti a földdel, s ami fölött úgy szálldosnak a csillagok, mint a falevelek, egy nagyon öreg, jóságos arcú bácsi haladt lefelé. Az út két szélén álldogáló, hólepte…
Tovább olvasom
Tóthárpád Ferenc- Madárlátta szenteste Fekete karácsony lesz – mondogatták az emberek, de a hideg esti szél mintha a hó illatával lett volna tele. Az utcában fényfüzérekkel feldíszített fák varázsoltak karácsonyi hangulatot. Adrienn az ablaknál állt. Tekintetét a hegyek felé…
Tovább olvasom
Szabó Gitta- A kívánság Tél van. Fehér hó borítja a tájat. A léptek alatt ropog a puha hó. A lélegzet is fehér páraként illan el a levegőben. A kéményekből fehér füst száll az ég felé. A házak tetején hósapka…
Tovább olvasom
O. Henry- Háromkirályok ajándéka The Gift of the Magi, 1905 Egy dollár nyolcvanhét cent. Ez minden vagyona. És ebből is hatvan cent csupa pennyben. Egy- meg két pennynként rakosgatta félre, úgyhogy már rettegett tőle a fűszeres, a zöldséges meg…
Tovább olvasom
Nyquist Gizella- Nóri kívánsága, avagy a hóangyal Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl élt egyszer egy pici leány. Ez a leányka mindig nagyon boldog volt, csak egy szomorította el: ritkán láthatta a távolban élő nagyszüleit.…
Tovább olvasom
Mester Györgyi- A legkisebb cinke Picinke volt a legkisebb a madártestvérek között. Cinke mama már tojáskorában is nagyon óvta, mert attól félt, az apró tojás valamerre elgurul a fészekben, eltűnik a szeme elől, akkor pedig nem tudja a testével melengetni,…
Tovább olvasom
Mester Györgyi- Minden nap Szenteste Álmos volt, és már épp lecsukódni készült a szeme, amikor eszébe jutott, mit mondtak aznap – a téli vakáció előtti utolsó tanítási napon -, a barátai. Mindnyájan azt állították, hogy nem a tanórák…
Tovább olvasom
Mester Györgyi Karácsonyi madárfészek Patrícia és Peti – családon beül csak Pat és Pet – tízéves ikrek, akik az elmúlt években rendszeresen az erdei rönkházban, hegyekben lévő „nyaralójukban” töltötték a téli iskolai szünetet. Most is itt készültek a karácsonyra,…
Tovább olvasom
Mester Györgyi- Az igazi ajándék Öt karácsony telt el a születésem óta, bár én ebből leginkább csak az utolsó hármat érzékeltem, a megelőző időszakból csupán halvány emlékképeim maradtak. Arra azonban határozottan emlékszem, hogy minden évben lapult valami meglepetés számomra…
Tovább olvasom
Mester Györgyi- Az aranydió Végre itt a téli iskolai szünet! Nincs több lecke, nem kell izgulni a tanórák miatt, készülhetek a karácsonyra – örvendezett Jutka. Persze, ez alatt nem csak az ajándékvárást értette, na meg a fa feldíszítését. Az ünnepi…
Tovább olvasom
Mentovics Éva Mióta van csillag a karácsonyfák csúcsán Egyszer, réges-régen, egy teliholdas decemberi éjszakán, amikor milliónyi csillag ragyogott az égen, néhány egészen apró kis csillagocska pajkosan játszadozott az öreg Hold mellett. Remekül érezték magukat. Huncutkodtak, viháncoltak, csintalankodtak. Addig-addig rosszalkodtak,…
Tovább olvasom
Lev Tolsztoj- Pánov apó karácsonya Élt egyszer, valamikor réges-régen, egy messzi orosz falucskában egy öreg cipészmester. Pánov volt a neve, ám senki sem nevezte Pánovnak, vagy Pánov úrnak, de még csak Pánov cipésznek sem. Bárkivel találkozott, mindenki egyszerűen Pánov…
Tovább olvasom
Karácsonyi kívánság Odakint a hó apró csillagszemei, mint egy selyemfüggöny hullottak a jeges útra. Alig volt valaki az utcán, mindenki a szoba kellemes melegéből figyelte az ide-oda ingázó hatalmas pelyheket. De talán nem is meglepő hogy senki nincs az…
Tovább olvasom
J. Simon Aranka- Könnytündér Pankát elkényeztették a szülei. Mindent megkapott, amit csak kért. Hangos zokogással, hatalmas krokodilkönnyeket hullatva jelezte, ha akart valamit. Észrevette ugyanis, hogy a szülei nem bírják hallgatni a sírását, inkább gyorsan teljesítették minden kívánságát. …
Tovább olvasom
Garay András- Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első havat. Karácsonytájt érkeztek meg nyugat felől a szürke fellegek, s letették terhüket a hegyek koszorúja övezte völgyben, de nem olyan városias, hosszú szállingózás módján, hanem vastag bunda alá került…
Tovább olvasom
Eliza Beth- Karácsonyi dallam Egy téli éjszakán lágy dallam született. Először csak halvány foszlányként motoszkált a zeneszerző fejében, majd egyre inkább felerősödött. Nem hagyta nyugodni a gazdáját, minduntalan odatolakodott a tudatába. Megzavarta az álmát, próbálta felébreszteni, ám Leoni hasra…
Tovább olvasom
Donászy Magda- Karácsonyvárás Alig ment el Télapóka, még a nyoma itt a hóba’, kezdődik a sürgés-forgás. Lótás-futás, csomaghordás. Minden boltban, áruházban hangos vásárlási láz van. Oda se a hónak, szélnek, még a hidegtől se félnek. Virradattól estelig tér és…
Tovább olvasom
Grimm testvérek- A suszter manói Volt egyszer egy suszter, értette a mesterségét, szorgalmasan dolgozott. Hogy, hogy nem, a végén mégis úgy tönkrement hogy nem maradt egyebe, mint egyetlen pár cipőre való bőre. Abból este kiszabta a cipőt, hogy…
Tovább olvasom
Andersen- A rendíthetetlen ólomkatona Volt egyszer huszonöt ólomkatona, egytestvér valamennyi, mert ugyanabból az ócska ólomkanálból öntötték mindegyiket. Puskájuk a kézben, szemük egyenesen előretekint, piros-kék egyenruhájuk pompázó szép. Amikor kinyitották a dobozt, amelyben feküdtek, meghallották az első szót…
Tovább olvasom
Andersen- A hókirálynő MESE HÉT KÉPBEN ELSŐ MESE egy tükörről és cserepeiről Hallgassátok csak! Már kezdjük is a mesét. Mire a végére érünk, többet tudunk majd, mint most, az elején. Volt egyszer egy gonosz manó. Gonosznál is gonoszabb…
Tovább olvasom
Andersen- A hóember – Hej, de pompás hideg van! Csak úgy csikorog minden tagom! – kiáltott fel elégedetten a hóember. – Új életet lehel belém ez a jeges szél! De mit bámul rajtam az az izzó képű odafönn? – A…
Tovább olvasom